A vérzéseket két fő csoportra oszthatjuk, a külső vérzésekre és a belső vérzésekre. A külső vérzések szemmel jól látható különböző színű, jellegű és mennyiségű vérzések, míg a belső vérzéseknek sokszor nincs egyértelmű látható jele, ezért nehezen felismerhetőek.
A hajszálerek az emberi szervezetben található legkisebb erek. Sérülésük csekély mennyiségű, gyöngyöző jellegű vérzéssel jár. Ettől függetlenül elsősegélynyújtásból nem elhanyagolható, mivel egy fertőzés belépési „kapuja” is lehet. Ezért törekednünk kell a steril vérzés ellátásra.
Az ütőeres vérzés egy rendkívül súlyos vérzés. A szív ritmusában pulzálva-spriccelve vérzik és hamar kivérzéshez (sokkhoz) vezet. Ezért rendkívül fontos, hogy a lehető leghamarabb ellátásra kerüljön. Kezdetben alkalmazzon direkt nyomást (közvetlen nyomást a vérző sebre egy steril gézlappal). Majd alkalmazza a nyomópont nyomását (lásd képen) és készítsen nyomókötést.
Nyakra tilos nyomókötést felhelyezni (fulladás veszély miatt)!
Nyaki vérzés esetén alkalmazzon direkt nyomást!
Tilos az átvérzett kötést leszedni, kössön rá még egyet!
A visszeres vérzés szintén a súlyos vérzések közé tartozik. A visszeres vér a szervezet elhasznált vére amely a tüdő felé áramlik, hogy ismét megtörténhessen a gázcsere. Ezért a vérzés folyó jellegű, színe sötétbordó. Ellátásánál kezdetben alkalmazzon direkt nyomást (közvetlen nyomást a vérző sebre egy steril gézlappal), majd készítsen nyomókötést.
Nyakra tilos nyomókötést felhelyezni (fulladás veszély miatt)!
Nyaki vérzés esetén alkalmazzon direkt nyomást!
Tilos az átvérzett kötést leszedni, kössön rá még egyet!
Egy átlagos 100 kg-os felnőttnek hozzávetőleg 5 liter vér van jelen a testében. A belső szervek ehhez a vérmennyiséghez alkalmazkodtak és működnek megfelelően. Ha ez a vérmennyiség jelentős mértékben lecsökken akár külső, akár belső vérzés hatására, kialakul a szervezet sokk-folyamata. Tehát a sokkos beteg = kivérzett beteg!
Orrunk belső felszíne sűrűn van hálózva erekkel. Számos oka lehet az orrvérzés megjelenésének. Például egy komolyabb vérnyomás kiugrás, anatómiai hajlam, gyógyszerek vagy külső erőbehatás (trauma). Fontos a kiváltó ok tisztázása a korrekt elsősegélynyújtáshoz.